Kereskedők, és utazók számolnak be egyre szaporodó ork portyákról, és csapatok nyomairól, melyek ezúttal már a Dral dombság szélét is elérik. Furcsa bestiákat vélnek látni melyek termetesebbek, és erősebbek, mint a farkasok. Talán csak az unatkozó vénasszonyok szőnek ismét buta pletykákat, hogy kurtítsák hosszú mindennapjaikat? Talán a híresztelések alapja csupán egy idős gazda, aki új fajta mumust talált ki rendetlen unokái ijesztgetésére? Könnyen gondolhatnánk. Ha nem lenne hitelt érdemlő beszámoló is a történtekkel kapcsolatban. Selgar lovagot Sólyomerdőben tett látogatása során egy egész falka szürke farkas támadta meg, amelyeket egy ilyen szörnyeteg vezetett a portyára. Az állatok teljesen természet ellenesen viselkedtek, sem a sérüléseik, sem a veszteségeik nem érdekelték őket. Halálig harcoltak, teljesen érthetetlen módon. A kaland könnyen érhetett volna gyászos véget Norsel a vadász segítsége nélkül, akinek az íja aztán eldöntötte a küzdelmet. Azt mondják a lovag miután közös erővel terítették le a szörnyű bestiát, az orkok sötét istenségének Rauhr-nak feketemágiával átitatott pecsétjét találta a fenevad bundáján, amely a támadóvarázslatok hatására nem sérül, hanem azok megnövelik erejét. Selgar lovag bátor kalandozókat keres, kik vele tartanának a gonosz földjének szívébe, hogy megkeressék a sötét mágia, és a fenevad eredetét. A kételkedők megtekinthetik a fenevad lenyúzott bundáját Norselnél a vadásznál.
Kérem, hogy tapasztalt kalandozók jelentkezzenek!