A Leusysben látni a falragaszokat, de már szinte mindenütt beszélik a városban, talán az elegáns kalmárpalotákat leszámítva. Valaki igencsak felbosszantotta a vén Nort, a negyed egyik nevezetes lebujának tulajdonosát…

~A Harcos havának egyik utolsó napján valaki hatalmas lyukat robbantott a kifőzdém konyhájának falába, egy saját maga varázsolta villámmal. Házam rongálását olybá veszem, mintha enmagamat sértettek volna meg, és ekként is kívánok elégtételt venni a sérelemért. Mindezek miatt annak, aki elibém hozza azt a szürke köpenyes, egy különös, régi karddal mászkáló, ugyanakkor a mágiához feltűnően jól értő, magát paplovagként azonosító, ember fajú férfi-személyt, aki egy elf férfi, egy elf nő, egy fél-elf nő, egy ember nő, és egy fél-elf mágus férfi társaságában múlatta az időt a kifőzdémben, 300 jó ezüst tallér üti a markát. Nem érdekel, hogy ki hozza el a garázdát elém, akár a saját társaságából is bárki, a fizetséget megkapja. Az áru épsége nem szempont, de élve kívánom a színem elé.

Nor, a Vén, akié a kifőzde~

Az értőbb kofák a piacon azt súgják-búgják, hogy akárki is az illető, nem lennének a helyében, és ha egy csepp esze van az illetőnek, többé nem bukkan fel a nyomornegyedben. A Leusys vérebei ennél sokkal kevesebbért elmetszik ott bárki torkát, de ezért az összegért jó eséllyel még utána is mennek, más negyedbe is.

Arról a járulékos haszonról nem is beszélve, hogy milyen előnyei lehetnek, ha szívességet tesznek Nornak, akiről azt tartja a közbeszéd, hogy sokat ismer Estith katakombáinak titkai közül is. Nem, ne legyints, idegen!

A Leusysban minden megeshet, meg annak az ellenkezője is…