ScrollMint ahogyan a Természet Anya körülöttünk, és az ő éltetője, minden életek forrása, a Víz szentsége is állandóan változik, úgy a jámbor halandó is jól teszi, ha felkészült és elfogadó lélekkel várja a körülötte levő világ voltozásait. Az elmúlt fertály évben azonban oly változások történtek Cradon nemes és büszke városában, amelyeket elannyira nem lehet a Vizek Ura szentségeivel azonosítani, hogy éppen a város ellenére valónak minősítettek azok a magas bölcsességű Densira által. Az ilyen változások elfogadása nem helyénvaló, az ezek ellen való kiállás pedig a város minden jóakaratú polgárának alapvető kötelessége. Mint ahogy Királygázló történelme során már sokszor megtörtént, a Vizek Ura Egyháza most is biztos benne hogy a város polgárai nem fognak késlekedni, hogy az otthonukat és létüket veszélyeztetőkkel szembe kell szállniuk. Kiállni viszont csak azon veszedelem ellen lehet, amit ismerünk. Álljon hát itt a Szentéletűek szava arról, hogy mi is történt az elmúlt időszakban, ami a városunk ellen valónak ítéltetett, és mire is ügyeljen a jámbor, hű polgár innentől még jobban!

Rejtélyes eltűnések történtek elébb, érintve volt benne a fényes főváros lovagja, térutazó üzletember, helyi notabilitás egyaránt. A leg-égbekiáltóbb ezek közül két neves kalmár-társaság, a Smaragd Szövetség és a Kaptár Kereskedőház vezetőinek eltűnése. Nekhen ava Senrod asszony eltűntét társai jelentették a Tenger templomában, a du Monde család rejtélyes megtizedelődését a városi lajstromok áttekintésekor állapították meg. És míg a városőrök illetékesei mindent meg fognak tenni az esetek felderítése érdekében, addig a bölcsek nem tudták nem észrevenni a kapcsolatot ezen esetek, és a város életét feldúló más, baljós események között.

Az előző év Ítész havában a kikötőben tanyázó egyik térutazó csapat, a magukat Falkának is nevezők harcosainak egy része megtámadta az Arénát, felgyújtotta és lerombolta azt, amely támadás nyomán a lángok martaléka lett sok ház is a Vízvárosban. A támadás érthetetlen és különös voltát messze felülmúlta az a tény, hogy az Aréna akkori üzemeltetői, a magukat a lángoló kard népének nevező csapat, kísérletet se tett a támadás megakasztására. A támadókkal végül a városőrség és a flotta harcosai végeztek: nyolc személy maradt holtan a porondon, hét férfi, és egy nő; hat ember, egy elf, és egy fél-ork. A támadók közül hat fő egyértelműen és azonosíthatóan a Falka nevű csapathoz tartozott, két másik halott kapcsolata az ügyhöz még kérdéses.

Nem csak az Aréna porondján maradtak holtak: az üzemeltetőknek szállást adó épületrészekben további halottakat találtak, jószerivel a Lángoló Kard teljes népét. Némelyikükön voltak ugyan harcból eredő sebek, de alapvetően nem fegyver végzett velük. A legtöbbjüket álmában érte a halál, különös, a jámbor halandót megborzongató módon. Feltehetőleg ezen bűvös-gyilkos álom miatt nem tudtak tenni az Arénára törő vész ellen sem.

A rejtélyre, ami elé a támadás és az az ellen való védekezés hiánya állította a városőrséget, a romeltakarítás során talált apró holmi adott magyarázatot. Egy kékes fénnyel világító üvegcsét találtak a munkások, ami rémképzeteket okozott sokaknál, akik kapcsolatba kerültek vele. Denso paplovagja és papnője siettek a baljós holmi eltávolítására, majd Sinoch Maldibaran őszentsége távolította el azt a hívek közeléből. A nagy bölcsességű densírek megvizsgálták az üvegcsét, és a Vizek Urától kapott hatalmuk segítségével megszólaltatták az elholtakat is. A vizsgálódásuk arra vezetett, hogy az Aréna halottai – támadó és egykor volt üzemeltető egyaránt – különös fenevadaknak, álomjáróknak estek áldozatul. De ezek az álomjárók nem a saját óhajaik nyomán kerültek Cradonba, ahol amúgy nagyon nem szokásuk tartózkodni. Maurnak, az Álomhozónak papja volt az, aki őket ide szólította, hogy a város polgárainak elméjét megzavarva galádságokra bírják, vagy épp tétlenségre kárhoztassák őket. Hasonlóképp eme bestiák állhatnak a feltételezések szerint a kalmár-társaságok vezetőinek baljós eltűnése mögött; vagy közvetlenül, vagy az általuk kiváltott őrület révén, közvetve. Az Álomhozó papjairól pedig tudjuk jól, hogy nem szolgálják sem a jót, sem a gonoszt, de kedvelik a káoszt, és istenük kiszámíthatatlan óhajai nyomán egyaránt lehetnek hasznára és kárára a halandóknak. Most az utóbbi történt, megerősítve a nagy bölcsességű Densirát azon álláspontjában, hogy élesen elzárkózik a káosz valamennyi megnyilvánulásától.

Mert ami nem közvetlenül gonosz, még nem feltétlen kívánatos városunk falain belül…

Hogy véletlen volt-e, hogy épp két térutazó csapatot ért el a káosz rontása, vagy az ő elméjük valóban könnyebben támadható-e az álmok mezsgyéjéről, azt még nem tudni pontosan, bár ellenezni tűnik eme véleményt az a tény, hogy az áldozatok között messze nem csak térutazók voltak, hanem született sideraniak, sőt, tősgyökeres cradoniak is, pusztán a csapatok eredete volt a térkapukon túlról. Densotól származó bölcsességüknél fogva a Densira szentéletűi ezért elrendelék, hogy térutazót ezen események miatt hátrány, bántalom ne érhessen. Amennyiben a támadásban személyben nem vett részt, úgy az érintett csapat túlélő tagjai is mentesülnek a támadás minden ódiuma alól.

Ugyanakkor nem tekinthetünk el az eset mélyebb összefüggéseitől és távolabbi következményeitől sem. Mint arra bizonyára jól emlékszik minden jámbor cradoni polgár, az elmúlt év tavaszán amnisteri kalózok galád csapata támadott városunkra, akikkel véres, kegyetlen csatát vívtak a város hős katonái és polgárai a Tengerkapunál. Ezen támadás óta a felszín nyugodt volt, de a mélyben tovább folyt az ellenség aljas ténykedése a birodalom és Cradon városa ellen. A magas bölcseletű Densirának komoly oka vagyon úgy vélni, hogy legalább egy amnisteri kém, szabotőr tevékenykedik városunkban. Maur ama bizonyos papját, aki az Aréna-beli véres eseményeket okozta káoszt idéző bűbájával, feltehetőleg szintén amnisteri pénzen vették rá a galádságra.

Mindezek okán a Densira elrendelte, hogy a fogadók, a fürdő, az Aréna, és minden más, a polgárok közösségét szolgáló létesítmény azonnal visszatérjen városi tulajdonba, és városi felügyelet alá. Amennyiben a jogos tulajdonos igazolni tudja igényét, úgy kártérítésre számíthat a Tenger templomától eme döntés nyomán. Denso akarata nyomán az Aréna ezentúl csak a város által üzemeltethető, a fogadók, kocsmák, és egyéb létesítmények jövőbeli működéséről később döntenek a szentéletűek.

Ti pedig legyetek éberek, Cradon polgárai! Az ellen itt kószál, házaink között, értékeink már nem elegendőek neki, a lelkünkre, elménk épségére vadászik. Legyetek ti kitartóak a hűségetekben, és erősek a hitetekben a Vizek Ura, és az Ő égi szövetségesei felé! Mert aki kellően fürge ésszel, kitartó figyelemmel és erős hittel viseltetik a vész idején is, annak sorsa nem fordulhat rosszra, lelke épsége és háza megtartatik Denso rendelése nyomán.

Kelt az Alapítás 1642. évében, a Művész havának 10. napján.

Őszentsége, Nadruin dyl Athaliy főapát szavait lejegyezte személyi titkára, Thernys Cornwallion főtisztelendő anya.

Reklámok