Cetek

Testüket kéregszerű, igen síkos és sima bőr födi, melynek színe változatos.  Valami csodás oknál fogva, hátuk teteje sötétebb ama hastájéknál; némelyiknél a hátán lilás, a hasán pedig fehéres színű a bőr. Az állat háta teljesen sötét, hasa fehérből vált át rózsaszínre, oldalai majdnem kékek. Mindkét oldalán egy-egy uszony található, mely azonban testéhez képest elég kicsinyke és szeme is hasonlóan apró. Egy harmadik uszonyt is hord, mi a hátából magasodik elő, farka pedig alakját tekintve olyan, akár a dagadó hold és olyan széles, hogy íve középen egy könyöknél is nagyobb.
Az orra alakját is rendje válogatja: van hosszú és ívelt, mint egy borosüveg, de van olyan, melynél tömpe és fölfelé hajló, alsó ajka pedig olyan vastag, hogy ha előrefelé úszik, eláll a felsőtől. Száját negyven veszedelmes foggal fegyverezte föl a természet, e fogak közül az elülsők tompák és keskenyek, a hátsók viszont hegyesek és vastagok.
A hímállat hasa közepébe rejtve viseli nemi szervét: ha ezt elébb körmöddel, majd az ujjaddal előpiszkálod, meggyőződhetsz róla, hogy meghaladhatja a kétlábnyi hosszúságot is s hogy hegyben végződik. A nősténynek a végbél mellett található nemi szerve a nőkéhez hasonló. E szervtől két ujjnyira  nyílásszerűségek láthatók: ezekben rejtőzik a két csecsbimbó. A cetek testükön belül fogannak meg, kifejlett utódot hoznak a világra és emlőjük és tejük van: evvel táplálják gyakran két kölyküket. A kölykök, míg gyöngék, anyjukat követik, s gyakran az után is vele maradnak.

Sideran néhány partvidéki népe előszeretettel fogyasztja partra vetett dögeinek húsát, de vannak olyan szóbeszédek is, melyek szerint az emberfélék gyomrában halálos mérgezést okoz eme hús, így ezt nem volt alkalmam kipróbálni.