Syll Sárkány

Jellem: semleges

Leírás:

Élőhelye: Ryre-vidék, Vihargát hegység (barlangok)

Küllem: Magassága elérheti a 20 siderani lábat, hosszúsága 60 siderani láb is lehet. A kifejlett hím példányok valamivel nagyobbak, mint a nőstények. A hímek koponyájához csatlakozó tarajából kiálló tüskék illetve egy pár szarvuk nagyobb és erősebb mint a nőstényeké, nyakukon és farkukon végigfutó tüsketaréj színpompásabb, valamint egy ötödik tépő ujjal is rendelkeznek. Ezen jelentősen nagyobb a karmuk, ezért könnyebben válhatnak a kincsvadászok célpontjaivá. A nőstények kevésbé látványosak és félelmetesek, de lángjuk sokkal messzebbre elér, mint a hímeké, így nem lehet azt állítani, hogy kevésbé veszélyesek. Zöld, vörös, barna árnyalatokban pompáznak, illetve ezek árnyalatiban.

Akadnak akik úgy hiszik, hogy egy sárkány több ezer évig is elél, de erre csak a legendákból következtethetünk. Minél idősebb egy példány, annál színpompásabbak pikkelyei. Különféle minták jelennek meg rajta, amik minden egyes vedlés után élénkebbnek látszanak. Öt évente egyszer vedlenek.

Viselkedésük:
Jellemzően négy lábukra ereszkedve járnak, ennek oka, hogy legérzékenyebb részük alhasukon található. Szinte az egyetlen sebezhető pontjuk, melyet gondosan óvnak is. Borotvaéles, erős fogaikat, karmaikat, farkukat használják küzdelem során és persze különleges fegyverüket: a tüzet. Nyelvük alatt található egy szikrakőnek nevezett szerv, melyen lángra lobbantják a gyomrukból felköpött savas anyagot. Számos tudós vágya, hogy tüzetesebben megvizsgálhassa ezt a speciális vegyületet, de a sárkány halála után pillanatok alatt lebomlik, élő egyed pedig még vette alá magát a vizsgálatoknak.

Az érettebb példányok – kiemelkedő intelligenciájuknak köszönhetően – időnként varázsolni is megtanulnak, bár arról ellentmondóak a hírek, hogy vajon a papok, vagy a varázslók módjára tudnak-e varázsolni, és milyen hatékonysággal? Igazán biztosan csak az jelenthető ki, hogy megeshet, hogy egy Syll sárkány varázsolni tud, de ennél több sajnos nem.

Az viszont egészen biztos, hogy az életük előrehaladásával komoly ellenállást fejlesztenek ki a mágiával szemben: egyes, öreg példányok akár az ellenük mondott igék 40 százalékát is képesek lepergetni magukról, mintha mi se történt volna! És még ha ezen, az évek során kifejlesztett rezisztenciájuk cserben is hagyja őket, még mindig segítheti őket az a természetes szerencse, ami mindenki mellett ott áll, aki mágia ellen védekezni akar. Nem véletlen, hogy még Yangpoor mágusmesterei sem indulnak magukban egy Syll sárkány ellen: az öregebb példányoknál már egészen esetleges lehet, hogy hat-e rájuk a mágia.

A Syll sárkányok nem szívesen mutatják meg magukat, de nem éjszakai lények. A magashegységekbe, a felhők fölé húzódva élik mindennapjaikat. Három-négy hetente táplálkoznak. Bizonyos források szerint kövekkel, de a falusi parasztok gyakran panaszkodnak arra, hogy sárkány ragadja el nagyobb háziállataikat legeltetés közben.

A legfontosabb amit tudni érdemes ezekről a rettentően okos lényekről, hogy nagyon hamar kialakul gyűjtögető szenvedélyük. Drágaköveket, kristályokat halmoznak fel barlangjukban. Nagyon ritkán, de előfordul, hogy megtámadnak egy-egy várost és olyankor bizonyíthatóan több nő esik áldozatul, hiszen jellemzően a nők viselnek a sárkányok számára is kedves ékszereket.

20-30 évente választanak maguk mellé új párt. A hím különféle kincsekkel halmozza el a nőstényt és azokból épít neki fészket. A tojások ellenállóak, nincs szükségük finomabb alomra és a szülők is szívesen pihennek durva, kemény köveken, hiszen így erősíthetik pikkelyeiket hasukon is. Az egyik szülő állandóan az alom mellett van és időközönként tüzet hányva a tojásokra melegíti őket. Ez elengedhetetlenül szükséges egészen addig, míg ki nem bújnak az ivadékok a tojásokból. Ezt követően, akárcsak a madarak, a barlangban ápolják, nevelgetik felváltva az utódokat, míg azok ki nem repülnek. Ekkor még igazán kicsik, egy-egy nagyobb ragadozó áldozatául is eshetnek az óvatlanabbak, de erejüket nem érdemes alábecsülni sosem. Fogaik, karmaik, pikkelyeik rendkívül ellenállóak, ezért piaci értékük igen magas. Vérüket felhasználva erős nyugtatót kaphatunk, ez emberi szervezetbe kerülve halálos méreg is lehet, de kifejlett sárkányokra bódító hatással bír.

Elterjedtek már legendák arról, hogy ezek a nemes, büszke lények megszelídíthetőek, de egy ma élő ember sem rendelkezik olyan megrendíthetetlen bizonyítékkal, ami ezt teljes mértékben alá tudná támasztani. Ideiglenesen el lehet kábítani a sárkányokat, különféle szerekkel, mágiával, de már ez is rendkívüli ügyességet és nem kevés szerencsét igényel. Amint elmúlik hatásuk félelmetes haragra gerjed a megtévesztett állat és ilyenkor különösen veszélyesek.

[Beküldte: Amélie Lucide]