A fák ágain megtelepedő, hosszú, erős szálú zuzmófajta. Egyes nagyra nőtt füzéreit akár a törpék is megirigyelhetnék. (Megjegyzendő, hogy a törpék némelyike igen hevesen reagál, ha a törpszakáll elnevezést hallja, mondván, hogy ha már róluk neveztek el egy ilyen gazt, akkor legalább faja tisztességes neve után törpeszakállként emlegessék azt.) Barna színű, igénytelen zuzmó, amely télen-nyáron fellelhető az erdőkben. A zuzmó minden évvel egyre világosodik, míg végül fehérré válik. Erősen faízű, cserszagú tinktúrája remek ellenszere a köhögésnek. Megfőzve és péppé zúzva meleg borogatásként enyhíti a csúzt. A hosszú szálakból különösen erős és mégis vékony zsineg fonható.
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!