Arasay család

arasay

Az Arasay família ma már kihalófélben van.
Örökletes, jellemző vonásuk az a fehér hajtincs, amely kivétel nélkül minden Arasay ismertetőjegyeként szolgál immár korok óta…

Hajdan prémkereskedőként került a krónikák szerint az első Arasay Cradonba, egy bizonyos Tyther, aki igen hamar jelentős vagyonra és kapcsolatokra tett szert a városon belül. Mégis két generációval később, Warek Arasay alapozta meg a család jövőjét, amikor elnyerte egy kisebb helyi előkelőség leányának kezét. A rossz nyelvek arról pletykáltak, érdek és pénz szülte kényszerházasság volt ez, az akkorra már kopaszodó, potrohos Arasay csak a Perrynák kellemetlen és szorongató anyagi helyzete miatt nyerte el a nálánál huszonöt évvel fiatalabb Anik Perryna kezét.
Tagadhatatlanul ezzel a házassággal nyílt meg az Arasayok előtt Cradon “belső szféráinak” kapuja.
A frigy ennek ellenére majdnem Warek vesztét okozta: az adósságcsapdák súlyosabbak voltak, mint hitte, s noha beköltözhetett a Vízvárosba egész rokonságával, ám a ház és a testőrség fenntartása olyan szinten megterhelőnek bizonyult a tartozások törlesztése után, hogy egy generációval később Kimal Arasay kénytelen volt a polgárnegyedbe, szerényebb körülmények közé költöztetni az akkorra már igen népessé vált famíliát.
A kalmárvér viszont megmutatkozott Anik Perryna éles eszű fiában. Kimal rizikós kereskedelmi manőverekbe kezdett Amnisterrel, ez pedig lassú, de jelentős gyarapodást hozott, olyannyira, hogy néhány év múlva visszaköltözhettek a sellős-címeres vízvárosi házukba.
Kimal középső fiának, a mélységi Essdrák kötelékébe keveredő Engionak sikerült aztán véglegesen stabilizálnia a család anyagi helyzetét, tizenöt évvel később, néhány szerencsés véletlent és a gyorsan változó kereskedelem szeleit meglovagolva.
Engio négy év alatt sosem látott méretűvé duzzasztotta a családi vagyont.
A rossz nyelvek persze pletykáltak arról, hogy akkori kedvese, Shuel Essdra és általa a leusysi “alsó szférák” körei is közrejátszottak ezen szerencsés véletlenekben, de azóta se sikerült ezen vádakat és híreszteléseket bizonyítani.
Engio fia volt az a Theom Kimal-on Arasay, aki később egy szerencsétlen és igen súlyos árvíz idején felajánlotta, hogy a vészből épphogy kimenekített városi könyvtárnak helyet és őrizetet ad. A papság elé letett vagyon, ami a könyvek őrzésének jogát vásárolta meg épp elég meggyőzőnek bizonyult afelől, hogy képes lesz az Arasay család megvásárolni a mágusokat Yangpoorból is, hogy felállítsák a könyvtár megfelelő védelmét. Ez meg is történt, az elkövetkező évek pedig vitathatatlanul az Arasay család virágkorának számítottak.
A városi könyvtár mágikus pecsétjei mind víz, mind tűz ellen biztos védelmet nyújtanak, a vízvárosi épület pedig méltó és tekintélyes otthont biztosított nem csak a könyveknek, de roppant forgalmas és pezsgő központjává vált a városi elit életének is. Az Arasay név elválaszthatatlanul összefűződött a tudással, a kutatásokkal, melyeknek a família köztiszteletben és jó hírben álló mecénásává vált.

Mára igencsak megfogyatkozott a család, közre játszott ebben egy betegség, egy háború és a sápatag, csapongó kedélyű Rakany Arasay, aki egyetlen, gyöngécske egészségű fiú örököst hagyott hátra férjének, Kimalnak.
A vérbajos és öregedő Samer-on Arasay, Rakany fia ma is jelentős vagyont kezel, ám örököse nincs. Egyetlen leánya, Vilhelmina Kimal-on Arasay csak gondnoka lehet a vagyonnak apja halála után, tulajdonosa nem, a szokásjogok szerint.

Minden vélemény számít!

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s