A városból kijutva és a Tajtékoson át nem kelve, a Sólyomerdő felé vezető úton juthatunk el ebbe a kellemes faluba, amely “alig” három mérföldre fekszik Királygázlótól. Nevét a falu köré nőtt évszázados nagy tölgyfákról kapta végül. Első írásos említése a.u. 1550-ből származik: Denso akkori főpapja pecsétes pátensben adott engedélyt Riordan Alecci atyának a kápolna alapítására és felszentelésére.
A település nem nagy, mindössze húsz kisebb-nagyobb házikót számlál, és ebbe már benne foglaltatik a kis fogadó is, mindössze két egyágyas tetőtéri vendégszobával, valamint Denso helyi kápolnája. A falu különben eléggé jól felszerelt, saját kovácsműhellyel, szeszfőzdével, takács- és cserzőműhellyel rendelkezik. Erdőközeli fekvése miatt kevés a termőföldet eleinte erdőirtással hódították el a természettől, de mostanra már nem folyamodnak ilyen módszerekhez. A falu nagyjából önellátó, kézműves termékeit pedig Királygázlóban tudja értékesíteni. A falu fiataljai, akik nem a családi szakmát veszik át, jellemzően Királygázlóban próbálnak szerencsét.
A falu irányítását egy háromtagú tanács végzi, név szerint Brynn Alecci kovácsmester, Ores Valkal fogadós és Emlyn Mor atya, Denso helyi papja.
Siderapédia 