Lángfű

Hegyes, tövises levelű fűféle. Levelei az élénk tűzpirostól a sötétbordóig a rőt több színében játszhatnak. Nagyobb foltokban nő, ezért a népnyelv azt tartja, hogy a tűzben égettek véréből nőnek, ám ez csak puszta babona. A száraz, homokos földet kedveli, a perzselő napsütéstől kifejezetten kivirul, ekkor található belőle a legtöbb és ilyenkor a legerősebb a hatása.

Vigyázva kell gyűjteni, mert vérszínű nedve erősen mar. A gyógyítók csak a legvégsőbb esetben használják teáját belső vérzések elállítására, esetleg vérző sebek elállítására, ha nincs módjuk összevarrni a sebet vagy kivárni, míg eláll a vérzés. A fűből készült tea kiéget minden sebet, ami után szinte kizárt a fertőzés. Viszont hólyagzás nélküli vörös sebhely keletkezik, mely pár hét alatt elmúlik ugyan, de a beteg egész életében érzi a sebbe költözött égést és könnyen belázasodik.